Sopron

Győrt elhagyva, "... ahogyan a sík vidéket lassanként erdőkkel borított dombok váltották föl, s a messzeségben már egy kéklő, magas hegy nyáron is hófödte csúcsa is fölködlött előttünk a párás augusztusi hőségben...", újra megállapítottam, hogy csak dombos-hegyes vidéken érzem magam otthon, s bár szeretem Győrt is, de Sopron kedvesebb a szívemnek.

A Fagus elegáns, a konyhája nagyon jó, a személyzet halk és udvarias. Jókat ettünk, fürödtünk (élveztem a gőzfürdőt), olvastunk, csavarogtunk. A szálloda annyira tele volt, hogy tegnap este, ma reggel a képen látható teraszon is terítettek (gázmelegítővel fűtöttek).

Az épület hátsó frontja.

Naná, hogy kipróbálta.

Amiről mindenki azonosítani tudja a várost.

"Bal kéz felől a város tornya emelkedik ki az egymáshoz tapadó, szűk házak közül, kerek erkélyén körbe jár az őr, s kürtszóval jelzi a fertályórákat, az ellenség vagy előkelő uraságok érkezését, vagy ha valaki idegen bort készül behozni a városba."

Építészeti stílusok.

Az elefánt egykor egy gyarmatáru- és fűszerüzlet jelképe volt.

Erdődy-palota - korábban a Széchényieké, a homlokzata az ő ízlésüket (és gazdagságukat) dicséri.

Tart a karácsonyi vásár (szombat délelőtt sem volt tömeg). Az egyik bódéban nagyanyáink konyhakredence, a bódé előtt "masina", rajta cserépedényben (gondolom) a toros káposzta, benn hurka, kolbász. Mi puncsot ittunk, a gyermek egy-két bódéval arrébb kürtőskalácsot kapott.

A felvilágosodás nagyjai.

A Kecske-templom (a ferencesek, majd bencések temploma) elég elhanyagolt állapotban van.

"Szemközt a ferencesek templomának csúcsos tornya rajzolódott az égre, s ablakának festett üvegén téli estéken rejtelmes, túlvilági derengéssel tetszett át az odebent lobogó gyertyák fénye, s halovány kék, zöld és égő rubinveres foltokat vetett a hóra. A templommal szemközt állt a házunk, bejárata fölött a patika cégére..." - írja Ursula Binder, született Ursula Lehmann 1666-ban.

"A kapubolt alatt bal kéz felől falba vésett ülőfülkék sorakoztak, hogy legyen hová leülniük a vendégeknek, ha a ház gazdája ott, a házánál akarná kimérni a tulajdon borát, amit a város törvényeinek értelmében Szent György-napot követően egy teljes héten keresztül megtehetett." (Ezek az ülőfülkék azonban nem azok.)

Mi itt, a Gyógygödörben - a Kecske-templomtól 10-20 lépésnyire - ittunk kimért bort. Ez apa diákkori kirándulásának színhelye, de két évvel ezelőtt hármasban is többször betértünk ide. S remélem, jövünk még.

Ma reggeli közben már szállingózott a hó, útban hazafelé nagyjából Komáromig meg is maradt a földeken... Itt a tél.

Köszönöm az utat egykori osztályomnak, J. Katinak külön a fügelekvárt is.


Fotó: Rafael Balázs, kivéve a Kecske-templomot (net).
Az idézetek Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka c. regényéből valók.