Az alapprobléma szerintem az (volt), hogy az államtól kapott normatívából nem lehet iskolát működtetni. Egy iskola költségvetésében az utóbbi néhány évben folyamatosan csökken az aránya a központi költségvetésből származó pénznek, s nő a fenntartó – esetünkben az önkormányzat – kötelezettségvállalása. Az István költségvetésében pl. ez az arány két év alatt megduplázódott: 2006-ban alig több mint 14% volt, az idén pedig több mint 28%. Az alapfokú oktatás a helyi önkormányzat alapfeladata, a középfokú viszont csak vállalt feladat, a középfok a megyei önkormányzatokhoz tartozik. A megyei önkormányzatoknak viszont még kevésbé van pénzük. Mi történik?
Itt lép be a képbe az egyház. Azt az összeget, amit az önkormányzati intézmények esetében az önkormányzatnak kell előteremteni, az egyházi fenntartó megkapja az állami költségvetésből - köszönhetően a magyar állam és a Vatikán szerződésének. Vagyis az egyházi iskolákat vagy teljes egészében az állam tartja el (egyházi „fenntartó”?), vagy az önkormányzati iskolák fenntartási költségeinek átlagához az egyház még plusz pénzt tesz hozzá – ebben az esetben persze lényegesen jobb feltételeket biztosítva. Így a szegény önkormányzatok – évek óta olvasni ilyen híreket – igyekeznek megszabadulni közoktatási intézményeiktől.
Én azt gondolom: az egyháznak annyi iskolát kellene „fenntartani”, amennyit az állami normatíván felül valóban finanszírozni képes. Elképzelhető egy másik megoldás is, sok más országban így van: A közoktatás legyen állami feladat – a Nat, a kerettantervek, a vizsgarendszerek államiak -, vagyis mindazt, ami az iskolában szellemi munka, finanszírozza az állam: a fűtést, világítást, karbantartást fizesse az önkormányzat.
(Szerintem egyébként a közoktatás a rendszerváltás utáni túlzott decentralizálását újra kellene gondolni. Az iskolák pedagógiai programját pl. a képviselő-testületek fogadják el. Látszólag nagyon demokratikus: a választott képviselők joga eldönteni, mi a jó a választóiknak, milyen iskola felel meg az igényeiknek – erre kaptak felhatalmazást. S hányan vannak bármely önkormányzat képviselő-testületében, de akár oktatási bizottságában, akik értenek is hozzá? /Jó, tudom, felkérnek szakértőket./)
Ami eredetileg valószínűleg csak pénzkérdés volt, mára mintha más összefüggésrendszerben lenne értelmezhető.
A megyében az egész tanévet végigkísérte az István kálváriája, tavasszal kezdődött az Eötvösé, s ott van még a komáromi Széchenyi is. Sok minden más, de van bennük közös is: az egyház.
Az Istvánért a város egyházi kártalanítást kapott, a gimnázium költözött, de helyzetének végleges megoldásáról mind a mai napig nincs döntés (ősszel elhangzott a fenntartóváltás lehetősége, levél, kérdőív volt, fenyegetés van:
„Menekülési útvonalnak meg olvass utána, ha még nem hallottál róla, néhány Istvános bajkeverő tanárnak előbb utób hasznos lesz ez a tájékozottság. KGY.”
„Mert jórészt rajtuk múlik az István oktatási és morális lejtmenete, az agresszivnak már csak ilyen a felelőssége. De ez NEM A DIÁKOKRA TARTOZIK? IGY EZ A TÉMA ELŐTTETEK LE IS VAN ZÁRVA:. Az István fenntartója az Önkormányzat, és részemről pedig figyelmeztetés. KGY.”
„A Pedagogusaitok között vannak a felelősök és a vétkesek. Ez sem fenyegetés, csak program.KGY.”
/Mai termés az iwiw-ről, betűhíven átvéve./
Egyes tanárok fenyegetésén túl árulkodó megjegyzések: „oktatási és morális lejtmenet” (cáfolni sem érdemes, bár máshol megtettem), „program”. Korábban már elhangzott, mennyivel jobbak az egyházi iskolák. Nem baj, ha itt (még) nem.
Itt lép be a képbe az egyház. Azt az összeget, amit az önkormányzati intézmények esetében az önkormányzatnak kell előteremteni, az egyházi fenntartó megkapja az állami költségvetésből - köszönhetően a magyar állam és a Vatikán szerződésének. Vagyis az egyházi iskolákat vagy teljes egészében az állam tartja el (egyházi „fenntartó”?), vagy az önkormányzati iskolák fenntartási költségeinek átlagához az egyház még plusz pénzt tesz hozzá – ebben az esetben persze lényegesen jobb feltételeket biztosítva. Így a szegény önkormányzatok – évek óta olvasni ilyen híreket – igyekeznek megszabadulni közoktatási intézményeiktől.
Én azt gondolom: az egyháznak annyi iskolát kellene „fenntartani”, amennyit az állami normatíván felül valóban finanszírozni képes. Elképzelhető egy másik megoldás is, sok más országban így van: A közoktatás legyen állami feladat – a Nat, a kerettantervek, a vizsgarendszerek államiak -, vagyis mindazt, ami az iskolában szellemi munka, finanszírozza az állam: a fűtést, világítást, karbantartást fizesse az önkormányzat.
(Szerintem egyébként a közoktatás a rendszerváltás utáni túlzott decentralizálását újra kellene gondolni. Az iskolák pedagógiai programját pl. a képviselő-testületek fogadják el. Látszólag nagyon demokratikus: a választott képviselők joga eldönteni, mi a jó a választóiknak, milyen iskola felel meg az igényeiknek – erre kaptak felhatalmazást. S hányan vannak bármely önkormányzat képviselő-testületében, de akár oktatási bizottságában, akik értenek is hozzá? /Jó, tudom, felkérnek szakértőket./)
Ami eredetileg valószínűleg csak pénzkérdés volt, mára mintha más összefüggésrendszerben lenne értelmezhető.
A megyében az egész tanévet végigkísérte az István kálváriája, tavasszal kezdődött az Eötvösé, s ott van még a komáromi Széchenyi is. Sok minden más, de van bennük közös is: az egyház.
Az Istvánért a város egyházi kártalanítást kapott, a gimnázium költözött, de helyzetének végleges megoldásáról mind a mai napig nincs döntés (ősszel elhangzott a fenntartóváltás lehetősége, levél, kérdőív volt, fenyegetés van:
„Menekülési útvonalnak meg olvass utána, ha még nem hallottál róla, néhány Istvános bajkeverő tanárnak előbb utób hasznos lesz ez a tájékozottság. KGY.”
„Mert jórészt rajtuk múlik az István oktatási és morális lejtmenete, az agresszivnak már csak ilyen a felelőssége. De ez NEM A DIÁKOKRA TARTOZIK? IGY EZ A TÉMA ELŐTTETEK LE IS VAN ZÁRVA:. Az István fenntartója az Önkormányzat, és részemről pedig figyelmeztetés. KGY.”
„A Pedagogusaitok között vannak a felelősök és a vétkesek. Ez sem fenyegetés, csak program.KGY.”
/Mai termés az iwiw-ről, betűhíven átvéve./
Egyes tanárok fenyegetésén túl árulkodó megjegyzések: „oktatási és morális lejtmenet” (cáfolni sem érdemes, bár máshol megtettem), „program”. Korábban már elhangzott, mennyivel jobbak az egyházi iskolák. Nem baj, ha itt (még) nem.
Amikor a város a szerződést az állammal megkötötte (2004), hogy mi költözünk, az Erzsébet engedélyt kapott először egy, majd két nyolcosztályos gimnáziumi osztály indítására. Az önkormányzat azt mondja, nekik ebbe nincs beleszólási joguk. 2006-ban azonban általános iskolai osztályt is indítottak: egyet, tavaly már kettőt, ősszel – ahogy hallom – hármat. Az alapoktatás önkormányzati kötelezettség – vagyis az Erzsébet felfuttatása csak a város beleegyezésével lehetséges. Ezért érdekes, hogy a városnak nincs elfogadott középtávú oktatási koncepciója, hogy a finanszírozás sajátos. Lehet persze azt mondani, hogy mekkora az igény. De ekkora lenne-e a kínálat, ha az egyházi „fenntartású” intézményt nem az állam tartaná fenn? A gyerekek száma adott: a város saját iskoláit lehetetleníti el – morgolódásról tudok, tiltakozásról nem.
Tatán sem egyszerűen csak pénzről van szó. Ott működik egy református gimnázium, az Eötvös valamikor a piaristáké volt, nem kérték vissza, pénzbeli kártalanítást kaptak – múlt péntekig a megyei önkormányzat mégis az egyháznak akarta átadni a fenntartói jogot. Tiltakoztak, tüntettek, megoldást kerestek – úgy tűnt, hiába. Május 23-án kapták a levelet, hogy egy egyházi alapítvány veszi át a fenntartásukat. Miért egy egyházi alapítvány, s nem rögtön – mint az a levélből későbbi időpontra kiolvasható - Szeged-Csanád Egyházmegye? Mert itt is van egy kiskapu: így a megyének nem kell még évekig fizetnie volt intézménye után, mint ahogy törvény írja elő, amit nyilván azért épített be anno a törvényalkotó, hogy a fenntartóváltás megfontolt legyen.
Aztán péntekre kiderül, mégsem az egyházi alapítvány, hanem egy, a tatai önkormányzat tulajdonában lévő alapítvány lehet az új fenntartó.
Ok? Valószínűsíthetően nem/nemcsak a belátás: az egyházi alapítvány bejegyzését elutasították. Egyelőre. Bizonyára más erők is működnek a háttérben.
Tata önkormányzata köszönte, nem kérte a fenntartói jogokat. 27-én azonban megtalálta saját alapítványát, annak is van az alapító okiratában iskolafenntartói jog bejegyezve, nosza, legyen ez a fenntartó. (A megye pedig így is megszabadul fizetési kötelezettségtől.) Azt, hogy ez mit jelent, majd csak akkor tudják kidolgozni, ha már jog az övék. Biztató. Azt remélik, a kiegészítő normatívát ugyanúgy megkapják, mint az egyház. De ez igen kétséges.
Kemma.hu
Ha nem, akkor a gimnázium marad megyei fenntartásban: „Dr. Völner Pál elnök zárszavában egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy a bizonytalan helyzetet mindenképpen elkerülik azzal is, hogy más fenntartó ebben a tanévben már nem jelentkezhet be. Arról már csak a tanácskozás után a folyosón esett szó, hogy ez akár azt is jelentheti, hogy bármikor újra szóba kerülhet akár az egyházi iskolává alakítás is.”
Kemma.hu
Az iskolát saját alapítványának működtetésébe láthatóan semmiképpen nem akarják adni, pedig ezt akarja a tantestület, ezt a gyerekek és a szülők. A választópolgárok.
Kemma.hu
Vajon miért nem? Kinek kell befolyást biztosítani? Vagy kinek nem szabad?
Komárom 6 iskoláját venné vissza a megyétől. Öttel kapcsolatban korábbi hírek szerint nincs vita, a Széchenyit viszont a megye szintén egy alapítványnak adná át, amely mögött a hírek szerint a református egyház áll. A város ragaszkodik az intézményhez (MSzP-s és fideszes képviselők egyaránt). Döntés a komáromi ügyben ma nem született.
S idekívánkozik egy mai cikk: 3 milliárddal károsították meg az egyházi iskolákat?
„Közleményükben [KDNP] az áll: az ÁSZ-vizsgálatban olvasható, hogy az egyházi oktatási intézményekben kiemelkedően jó a tanulmányi átlag, az országos versenyeken elért helyezések, a felsőoktatásban továbbtanuló diákok száma messze meghaladja az átlagot, valamint az országos kompetenciaméréseken vizsgált tanulói teljesítmények is átlag felettiek.” Vö. KGy. szavaival.
„Vajon milyen tudásalapú társadalomról beszél az a magyar kormány, amely ellenséget lát azokban az adófizető állampolgáraiban, akik élnek vallási- és lelkiismereti szabadságukkal?" - teszik fel a kérdést közleményükben.”
Ha nem, akkor a gimnázium marad megyei fenntartásban: „Dr. Völner Pál elnök zárszavában egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy a bizonytalan helyzetet mindenképpen elkerülik azzal is, hogy más fenntartó ebben a tanévben már nem jelentkezhet be. Arról már csak a tanácskozás után a folyosón esett szó, hogy ez akár azt is jelentheti, hogy bármikor újra szóba kerülhet akár az egyházi iskolává alakítás is.”
Kemma.hu
Az iskolát saját alapítványának működtetésébe láthatóan semmiképpen nem akarják adni, pedig ezt akarja a tantestület, ezt a gyerekek és a szülők. A választópolgárok.
Kemma.hu
Vajon miért nem? Kinek kell befolyást biztosítani? Vagy kinek nem szabad?
Komárom 6 iskoláját venné vissza a megyétől. Öttel kapcsolatban korábbi hírek szerint nincs vita, a Széchenyit viszont a megye szintén egy alapítványnak adná át, amely mögött a hírek szerint a református egyház áll. A város ragaszkodik az intézményhez (MSzP-s és fideszes képviselők egyaránt). Döntés a komáromi ügyben ma nem született.
S idekívánkozik egy mai cikk: 3 milliárddal károsították meg az egyházi iskolákat?
„Közleményükben [KDNP] az áll: az ÁSZ-vizsgálatban olvasható, hogy az egyházi oktatási intézményekben kiemelkedően jó a tanulmányi átlag, az országos versenyeken elért helyezések, a felsőoktatásban továbbtanuló diákok száma messze meghaladja az átlagot, valamint az országos kompetenciaméréseken vizsgált tanulói teljesítmények is átlag felettiek.” Vö. KGy. szavaival.
„Vajon milyen tudásalapú társadalomról beszél az a magyar kormány, amely ellenséget lát azokban az adófizető állampolgáraiban, akik élnek vallási- és lelkiismereti szabadságukkal?" - teszik fel a kérdést közleményükben.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése