2008. június 6., péntek

A.-nak

"A szellemi vezető legfontosabb erénye a színházban, hogy szereti a rábízottakat, értük él, dolgozik, velük lélegzik. Tanító, mester, tanítómester. Nincs más alternatíva. Megkérdőjelezhetetlen erkölcse, etikája, ízlése, kultúrája. Higgyenek neki és benne. Tudjon szembenézni mindenkivel, veled, velem. Legyen befogadó, jóra, rosszra. Legyen figyelme mindenkire, nem csak az általa favorizáltakra. És a végeláthatatlan türelem."
"Ez egy szomorú társulat, ez egy boldogtalan társulat, ez egy megalázott társulat, ez egy átvert társulat, ez egy hazugságba kényszerített társulat, ez egy megfélemlített társulat."

(Gáti Oszkár elbocsátó, szép üzenetéből)

A színház helyett mondhatunk iskolát. Tévedsz: nincs jobb- és baloldali iskola (a pártok "iskolái" nem a közoktatás részei). Jó iskola és rossz iskola van, de "szellemi vezető" nélkül nem lehet jó iskolát csinálni, magától nem csinálódik. Bűn, ha a politika betolakodik az iskolába. Elképesztő, hogy ezt a demokráciában valakik megengedhetőnek tartják. De azt gondolom: azoknak már nem a szakma számít.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése