Amiről írok, nincs köze egyházhoz, valláshoz, Kínához. De köze van a hithez:
1. Egyes hatalmon lévők tények, szakértelem, tapasztalat, demokratikus játékszabályok által megingathatatlan hitéhez: joguk van tenni, amit tesznek, helyes, amit tesznek, politikai érdekeiket szolgálja, amit tesznek, sőt a közösség érdekeit szolgálja, amit tesznek – aki ezt nem képes elfogadni, belátni: az ellenség.
2. Kulturális és oktatási pozíciókba olyan embereket kell kinevezni, akik ebben a hitben osztoznak, ezt a hitet továbbadni képesek: vagyis hitterjesztők.
Az utóbbi időszakban sokasodnak a színházak és iskolák vezetői posztjaira kiírt pályázati döntésekkel kapcsolatos botrányok. A legújabb: a szentesi.
„Ahogyan várható volt, a Csongrád Megyei Közgyűlés mindkét szentesi középiskola esetében a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat által elutasított jelöltet nevezte ki igazgatónak. Egyikük sem helybeli, és egyikük sem ismeri azt az iskolát, ahová a helyi közösség ellenében első számú vezetőnek nevezték ki őket.” http://nol.hu/cikk/497149/
Ismerős a helyzet a Szent István Gimnáziumban is.
„A választókerületi elnök a Zsoldos-Pollák élére külső jelöltet keresett. Halmai igazi választottja nem a végül kinevezett Pintér Etelka volt, hanem a 27 éves Abonyi Henrik, aki Kiskunfélegyházán tanít, és Kiskunmajsán fideszes önkormányzati képviselő. Abonyi beadta a pályázatát, és elment a megyei önkormányzat által alakított előkészítő bizottság ülésére, amelyen a pályázókat meghallgatták. Nem sokkal később azonban visszalépett.”
1. Ahogy egy korábbi bejegyzésemben írtam: „Belső pályázó alkalmas lehet, de igazgató nem.”
„…ezt a városvezetéssel való kapcsolatot mindenképpen helyre kéne tenni, és a város valahogy úgy gondolta, hogy erre csak egy külső pályázó képes.” (Kurnász László) http://docs.google.com/View?docid=dhcdqqqx_75fftz6rf4
2. Ahhoz, hogy valaki érettségi elnök legyen, minimum 10 éves tanítási gyakorlat szükséges. Az igazgatáshoz elegendő 5 év. Elgondolkodtató: mennyivel kell kisebb tudás, tapasztalat az intézményvezetéshez, mint a vizsgáztatáshoz. A 27 éves fiatalembernek hogy volt akár ötéves gyakorlata is? 18 év + 5 év egyetem + 5 év gyakorlat = 28 Vagy csak főiskolát végzett, s munka mellett egyetemi kiegészítő szakot?
Nem kellene itt újragondolni a szabályozást?
Újra és újra ismerős.
http://www.szeretgom.hu/content/23481/
Szem- és fültanúk.
„Halmai László hangsúlyozta nekem: ők minden jogszabályt betartottak. Megkérdezték a tantestületek, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat véleményét. Kérdésemre, hogy miért nem vették azt figyelembe, Halmai így válaszolt: figyelembe vették, csak nem fogadták el.”
Dettó. A jogszabályokat betartották. Csak megkeresték a kiskapukat. Betartották a törvény betűjét, figyelmen kívül hagyták a szellemét.
„Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.”
(József Attila: Eszmélet)
„A törvény a döntés jogát a fenntartó kezébe adja, de a fenntartó képviselőit terheli a politikai felelősség is a következményekért.”
A fenntartó képviselői fölötti döntés jogát pedig a mindenkori választók kezébe adja a törvény. Mert a döntés jogát a választók csak delegálták.
„Ebben az iskolában régóta hagyomány a belső demokrácia - erre neveljük a gyerekeket is. A törvény is ad jogot a véleménynyilvánításra a diákoknak - de ezt mi eddig komolyan vettük. Most viszont azt látják, hogy csak a látszat kedvéért kérdezik meg az érintettek véleményét, de valójában egy percig sem számít, hogy mit gondolunk.”
Egy demokratikus berendezkedésű ország oktatási rendszerében ez a természetes. Nálunk is így van. L. http://szigmedia.blogspot.com/ De talán éppen ez a baj. Talán éppen ezen akarnak változtatni.
„Az iskolában vannak jobboldali érzelmű tanárok is, akik megpróbáltak a helyi Fidesz erős embereinél lobbizni…”
Újra déjá vu.
„…számunkra nem az volt a kérdés, ki legyen az igazgató, hanem az, hogyan lehet előre vinni az intézményt tízéves távlatban. (…) A gyermekszám csökkenése miatt ugyanis élet-halál harc lesz a térség iskolái között, és meg kell újítani, versenyképessé kell tenni őket, ha azt akarjuk, hogy Szentesen tíz év múlva is legyen középiskola. A Horváth Mihály Gimnázium egyre lejjebb csúszik a hasonló iskolák rangsorában, és a Zsoldos-Polláknál is másfajta szemléletre lesz szükség a jövőben.”
1. Lásd (akinek még megvan) az Értesítő március 29-ei számát arról, hogy a cikk ismeretlen szerzője hogyan vázolja az István „lejtmenetét” (copyright dr. K.Gy.).
2. „… ha a kedélyek lecsillapodnak és a következő tanév zökkenőmentesen elindul és az iskola bebizonyítja, hogy egy elit iskola, vagy legalábbis ezen az úton halad, akkor... gyakorlatilag a városnak van egy ilyen elvárása, tehát szeretné azt, ha a két gimnáziuma közül nem két középszintű gimnáziuma lenne, hanem lenne egy elit gimnázium és egy másfajta gimnázium.” (K.L. u.ott)
Az elvárás, hogy valamit bizonyítani kell – érzékelhető. De hogy az a valami az ’elitség’, kötve hiszem.
„Dongó László, a Zsoldos-Pollák elutasított igazgatója… Az utódom akkor lesz sikeres, ha a felkészült helyettesekre és a páratlanul egységes tantestületre támaszkodik.”
Az Istvánban is így van – ha a sikert az iskola eredményei jelentik. Attól tartok azonban, hogy mások más koordináta-rendszerben értelmezik a szót.
„A pártomban van egy bizonyos érzelmi túlfűtöttség. Mindenkiben ellenséget keresnek, árulót, téglát, holott ha azt vesszük, Halmai a fő árulója a Fidesznek, mert olyan ellenérzés alakul ki a párt iránt Szentesen, hogy teljesen elvész az a hátszél, amit az országos politikai helyzet jelent. Nem számít, ha a jó feltételek ellenére bukunk, az a fő, hogy egy-két embert kicsináljunk.”
Esztergomban sok jele van annak, hogy a jobboldali szavazók egy része is ezt gondolja. A helyi hatalom gyakorlói szerint: ők ellenséggé váltak.
„Bízom abban, hogy versenyképes iskolái lesznek Szentesnek - összegezte véleményét Halmai László. A drámatagozatot nagyon nagy értéknek tartom, de van más szempont és más érték is. Most a közös programalkotás van soron. Olyanokkal lehet értékteremtő közösségeket létrehozni, akik nem gondolják úgy, hogy nemcsak eljátsszák, hanem ők maguk is írják a drámát.”
Hogy a „közös programalkotás” a gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola összevonása után létrejött intézményre vonatkozik-e vagy valami másra – homályban marad. A Fidesz szentesi választókerületi elnökének utolsó mondata azonban igazán dodonai. „Olyanokkal lehet értékteremtő közösségeket létrehozni” – értelme: olyan igazgatókkal? – tantestületet, iskolát? Vagy az iskolák hozzák létre az értékteremtő közösségeket? A valakik vagy valamik, akik vagy amik nem gondolják, hogy ők maguk írják a „drámát”, csak eljátsszák, amit mások írtak/írnak – vagyis csak lejátsszák/lejátszatják a kottát, direktebben: végrehajtanak. S a végrehajtásból hogy lesz értékteremtés? S kinek teremtenek „értéket”? Meg ki írja a drámát? Csak nem a politika?
Optimista változat: a kettős tagadást az illető vagy az újságíró rosszul használja, a „nemcsak” igazából „csak”-ot jelent - és akkor valóban alkotásról, értékteremtésről lehet szó.
S melyik változatot valószínűsítik az elmúlt hónapok? A többit majd meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése