ÁSZ-jelentés 2.

Ha valamilyen szervezetről, akkor az ÁSz-ról azt gondolnám, hogy a számokkal, adatokkal szigorúan, körültekintően bánik – ezt írtam épp egy hete. Nos, lássuk tovább!

„Az egyházak és felekezetek által fenntartott középiskolai közoktatási intézmények tanulói által nyújtott teljesítmények számos tekintetben meghaladták az országos átlagot. A felsőoktatási intézménybe jelentkezett és felvételt nyert diákok aránya 2005. évben 62,3%, 2006. évben 59,2% volt, szemben a 41,5%-os, illetve 39,3%-os országos átlaggal.”

A felsőoktatásba csak az jelentkezhet, aki érettségi vizsgát tett: erre gimnáziumban és szakközépiskolában van mód. Az ÁSz-jelentésből, a mellékletben szereplő 10. táblázatból veszem az adatokat:
- A 2004-05-ös tanévben az országban összesen 614 gimnázium működött, ebből 92 volt egyházi fenntartásban – ez az adott intézménytípust tekintve 14,98%. Egy évvel később a számok 620-ból 96, ez 15,48%.
- A 2004-05-ös tanévben az országban összesen 794 szakközépiskola működött, ebből 23 volt egyházi fenntartásban, ez az adott intézménytípust tekintve 2,90%. Egy évvel később a számok 797-ből 27, ez 3,01%.
Ha az összes intézmény számából leszámítjuk az alapítványi iskolákat (ilyen kevesebb van, mint egyházi - az arányok érzékeltetésére: 2002-04-ben összesen 49 alapítványi gimnázium és szakközépiskola volt; frissebb adatot nem találtam), megállapíthatjuk: még szép, hogy az egyházi középfokú oktatásból magasabb a továbbtanulók aránya! Az egyházi fenntartású középiskolák zöme gimnázium, a továbbtanulók zöme ebből az iskolatípusból kerül ki. Az állami és az egyházi intézmények szembeállításakor az ÁSz ezt a szempontot nem veszi figyelembe, így az eredményességgel kapcsolatos megállapítása értelmetlen. Talán, ha a kétféle fenntartó esetében a gimnáziumot a gimnáziummal, a szakközépiskolát a szakközépiskolával hasonlítaná össze…

Ugyanez áll a nyelvvizsgákkal kapcsolatos megállapításra. „A nyelvvizsgával rendelkező, felsőoktatási felvételre jelentkező tanulók aránya az egyházak és felekezetek által fenntartott középiskoláknál 62,0%-os volt az 55,2%-os országos átlaghoz viszonyítva.”

A kétszintű érettségi vizsga eredményeinek összehasonlítása még érdekesebb: „A 2005-2006. évek kétszintű érettségi vizsga átlagai az egyházak és felekezetek középiskoláiban emelt szinten 69,2%-os, középszinten 68,5%-os, míg az országos átlag 68,6%-os, illetve 60,8%-os volt.”

1. Csak az emelt szintet érdemes szerintem összevetni, mert ilyen vizsgát mindenki független, külső vizsgabizottság előtt tesz (a középszintűn pedig a saját iskolájában, a saját tanára értékel).
2. Nagyon nem mindegy, hogy az összes érettségiző hány százaléka mer emelt szintre jelentkezni. („Az emelt szinten megírt érettségi vizsgadolgozatok száma a 2005. évi 14 304-ről 2006-ra 31 990-re emelkedett, miközben a vizsgák átlageredményei 72,7%-ról 66,8%-ra csökkentek.” Ez az összesített adat, de arról nincs tudomásunk, hogy a különböző fenntartó intézményeiben érettségizők milyen arányban választják ezt vagy azt a vizsgát.)
3. Matematikailag érthetetlen: hogy lehet az, hogy ha 11 emelt szintű érettségi tárgyból 10 esetben a megyei és a települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben jobb a %-ban kifejezett eredmény, mint az egyházi intézményekben (ftp://ftp.oki.hu/kozepiskolak/2006/kozepiskolai2006-iskolafenntartonkenti.pdf 35.a és 35.b táblázat), a 11 tárgy eredményeinek összesítésekor viszont az egyházi intézmények átlaga jobb (34. tábla)?

Vagy: hogy lehet az, hogy 11-ből 10 esetben az országos átlag (beleértve minden lehetséges fajtájú fenntartót) magasabb, mint az egyházi intézményeké, de ha a 11 tárgyat összegzem, az egyházi intézmények átlageredménye a magasabb? (Az ÁSz csak az OKI összesítő táblázatát használja. S vajon az OKI hogy számolt?)

Az OKI adatbázisában egyébként csak egy olyan táblázat van, amelyik a különböző fenntartók függvényében a különböző intézménytípusokat külön kezeli: ez a kompetenciamérésekre vonatkozik. Matematikában mind gimnáziumban, mind szakközépiskolában, mind a vegyes középiskolában jobb pl. a települési önkormányzatok által fenntartott intézmények eredménye, szövegértésben gimnáziumban és szakközépiskolában szintén, és csak a vegyes középiskolában jobb az egyházi fenntartású iskolák (vajon hány van?) teljesítménye. (39. táblázat)
Az országos átlagnál az egyházi fenntartású intézmények közül csak a gimnáziumi eredmények jobbak (két kompetenciaterületen három iskolatípusból); míg pl. a települési önkormányzati iskolák esetében matematikából mind a három iskolatípusban, szövegértésből pedig két iskolatípusban magasabbak a pontszámok, mint az országos átlag.


Összegző értékelés az egyházi iskolákról: „Az egyházi közoktatási intézményekben a vizsgált tanévekben erkölcsi alapú, értékközpontú eredményes nevelési-oktatási munka folyt. Az iskolai oktatás és a pedagógusok eredményességét a kiemelkedően jó tanulmányi átlag, az országos versenyeken elért helyezések, a sikeres érettségi és nyelvvizsgát tevők, valamint a felsőoktatásban továbbtanulók száma mutatja. Az egyházi közoktatási intézmények tanulói az országos kompetenciaméréseken az átlag felett teljesítettek.”

A közoktatás egészéről pedig így hangzik a summázat: „…a fajlagos közoktatási kiadások növekedését azonban nem követte a tanulói teljesítmények javulása, a közoktatás hatékonyságának erősödése. A ráfordításokat az eredményességhez viszonyítva megállapítható, hogy a magyar közoktatásban a rendelkezésre álló erőforrásokat alacsony hatékonysággal használták fel.”

Hogy van ez? Mi, hol, mennyi, milyen?