2008. július 19., szombat

Magyarország

Becsülöm Hankiss Elemért: igazi demokrata. Becsülöm, hogy annak idején „kalandvágyból” elvállalta a tévéelnökséget, s meggyőződésből a végsőkig kitartott. (Abban az időben még rendszeresen néztem a hírműsort: az Egyenleg minden idők legjobb híradója volt.) Becsülöm, hogy pozitív gondolkodású, és 80 évesen is tenni akar.

Az elmúlt napokban a MÖM-tábor kapcsán zajló viták, pontosabban a maszatolás-kinyilatkoztatás-fenyegetőzés szavakkal körvonalazható kijelentéseken elgondolkozva Hankisst olvastam: arról, hogy milyen Magyarország, milyennek kellene lennie, mit kellene tenni ezért….

Egy ország arca
Farkasok Kánaánban

„Néhány évvel ezelőtt találtam egy színes metszetet. A 18. század elején készült Tirolban. Az akkoriban gyakori nemzetkarakterológiák egyike volt. A felső sávban egymás mellett sorakoznak az akkori Európa jelentős népeinek képviselői nemzeti viseletükben. Baloldalt az országok adottságaira s népeik jellegzetes tulajdonságaira vonatkozó kérdések sorakoznak, s minden nemzet alá be vannak írva a válaszok.
(…)
…az a kép rajzolódik ki Magyarországról, hogy Európa legtermékenyebb országa, tejjel- mézzel folyó Kánaán, ámde lakosai gonoszak, álnokak, izgágák, vérszomjas farkasok. És: henyélnek.”

Nagy-Magyarország

„Ez a nosztalgia még mindig része nemzeti önképünknek. Valahol mélyen sokak szívében. Igen, hajdanában egy-két évig valóban három tenger mosta birodalmunk partjait. Ma az egyetlenke magyar tenger partjait mossuk mi. Bécsnek büszke vára valóban nyögte Mátyás bús hadát egy-két hónapig, s mi nyögtük Bécs csillogó hatalmát két-három századig. 1867 és 1914 között valóban egy nagy birodalom részesei s társbirtokosai voltunk. Trianon után aztán egyszeriben kis országgá zsugorodtunk. De még hetven év elteltével sem igazán találtuk bele magunkat a kis ország szerepébe.”

Nem szeretem Magyarországot
http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/333/1/7/

„Nem szeretem olyannak, amilyen. Amilyenné lett. 1989 előtt hihettük azt, hogy a rendszer a hibás mindenért. Társadalmunk, életünk, tudatunk eltorzulásáért. Ma, tizenöt évvel az után, hogy kezünkbe vehettük országunk, társadalmunk, önmagunk alakítását, nincs már alibink. Mi vagyunk felelősek azért, amik s amilyenek vagyunk.”

„Ma a politika és a média keltette ricsaj mögött a magyar társadalom néma. Vagy legalábbis nem hallatszik a hangja. Helyette, s nem vele, beszélnek a politikában, a Parlamentben, a sajtóban, TV-ben, rádióban…”

„Egy olyan országot is nehéz szeretni, amelyet belviszályok gyötörnek…”

A „Találjuk ki Közép-Európát?” c. honlapot ajánlom mindenki figyelmébe. (Több írás szól Trianonról is.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése