2009. május 15., péntek

Hétköznapi semmiségek

Hányingerig fáradt vagyok. Itt ülök, ide-oda kattintok, ezt-azt elolvasok vagy továbblépek... Közben Leonard Cohent hallgatom (cirka 2,5 órás anyag), fantasztikus - köszönet Bejónak. (Ajánlom nyelvtanulási célokra is - abszolút tisztán érthető -, bár én nem ezért hallgatom.)

A gyermek nagyon nehezen ment el aludni, hozzászokott a pénteki mozizáshoz, az ABBA-t végig akarta nézni, morogtam, hogy neki holnap rendes időben kell kelnie: "családi nap" lesz az iskolában. Biztos én vagyok a fafejű: nagyon kevéssé tolerálom, ha családi programot mások akarnak nekem szervezni. A hétvégét a családommal akarom tölteni, és én akarom a családommal tölteni - ennek nem az iskola a természetes közege. A kötelező, kényszeredett, jaj-de-jópofa dolgokat nem szeretem, s el tudom képzelni, mennyire rajonganak érte az ottani tanárok.

Nóra tegnap azt mondja, hogy az osztálytársainak már nem mesélnek elalvás előtt.
- Hát - kérdezem - ők maguk olvasnak?
- Nem, csak elalszanak, de én mese nélkül nem tudok.
Rendszerint fürdés előtt vagy után ő olvas egy félórát (most a Csudálatos Mary van napirenden), s elalvás előtt még mindig van könyvből-mese és fejből-mese (apa reszortja), aztán még az ágyban könyvet nézeget, van, amikor elalszik, s én kapcsolom le a villanyt.

A héten kijavítottam az írásbeli érettségi szövegértési feladatsorát: kimondottan jól sikerültek. Talán most volt először valóban tisztán szövegértés: korábban mindig beletettek vagy két szövegalkotási feladatot is (szükségtelenül, hisz utána úgyis ott az érvelés vagy műelemzés 180 percben).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése