A gyermek pénteken osztálykiránduláson volt. Hétfőtől be volt sósva: minden este megkérdezte, hogy hány szendvicset vigyen, milyen innivalót, s mikor megyünk már vásárolni. Mentek a Csodák Palotájába, ott már volt, ettől nem izgult, na de a kalandparktól... Csütörtök este nem tudott elaludni, félt. Ötször elmondtam neki, hogy amit nem mer, nem tud, azt nem csinálja, hogy a tanító nénin kívül lesz velük még négy szülő, hogy lesznek ott segítők is... Semmi sem használt, ilyen betoji. Hogy egyáltalán el tudjon aludni, átjött a mi ágyunkba. Hajnalban felébredt, kiment, s azt csak ma mondta el, hogy megette a maradék epret porcukorral (máskor sose kap hozzá), aztán visszajött és hatig még aludt.
Este, amikor hazaért, először azt mesélte, ami rossz volt: ki akarta beszélni magából, nem tudta feldolgozni, nem érti. Az történt, hogy a Csodák Palotájában elvettek tőle 500 Ft-ot. Valami pult előtt állt a barátnőjével, aki vásárolt és fizetett, a Nóra kezében is ott volt a pénz, a két kiszolgáló közül az egyik kérdezte őt, a másik pedig kivette a kezéből a pénzt. Aztán hiába mondta, hogy nem vett semmit. Különösen nagy szemétség egy kisgyereket kihasználni.
A kalandpark nagyon tetszett neki, ugye majd együtt is elmegyünk, rögtön lerajzolt egy jelenetet, azóta mesél róla. Új szavakat is tanult: csörlő, karabiner.
(Erről jut eszembe: valamelyik nap a valóságban láttam, hogy működik az elvonás nevezetű szóalkotási mód. Azt mondtam neki, hogy: ne mórikáld magad. Erre ő: mi az a mórika?)
Tegnapi esemény még, hogy "felhívott" Schmitt Pál. Összesen ennyit hallgattam meg, nem tudhatja szegény, mennyire úúútálom a direkt marketinget. Aztán a szeretgomon olvasom, mi volt az apropó. De a csúcs egy tegnapi hír: a vezető beosztású közalkalmazott kisbírói szerepvállalása. Lehet, hogy nem is kisbíró, hanem az aggregátor gépésze?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése