"Ritoók Zsigmond ókorkutató kapta idén a Bolyai-díjat. (...)
A Bolyai-Díj Alapítványt - amely az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta - 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre neves magyar üzletemberek: Karsai Béla, a Karsai Műanyagipai vállalatcsoport tulajdonos-vezérigazgatója, Lantos Csaba, az OTP korábbi vezérigazgató-helyettese, Somody Imre, a Pharmavit korábbi tulajdonos-vezérigazgatója és Várkonyi Attila kockázatitőke-befektető. A kezdeményezéshez csatlakozott Alexander Brody, író, szerkesztő, reklámszakember, a reklám világszövetség korábbi elnöke."
Nagyrabecsülésem a díj alapítóinak, a kultúrát, tudományt megbecsülő, támogató gazdagoknak.
***
Moszkvában megnyílt a turisták számára a Nagy Iván harangtorony, majd 100 év óta - a restaurátorokon kívül - nem járt ott senki. A harangok első szintje fölött álldogálva lehet szétnézni a Kremlben. Nem sok a valószínűsége, hogy megtehetem.
***
Apa Pestre ment egy régi, főiskolai barát, Jószay Zsolt kiállításának megnyitójára. A katalógus gyönyörű, nekem a faszobrok tetszenek a legjobban: valami finom melankólia árad belőlük.
A Bolyai-Díj Alapítványt - amely az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta - 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre neves magyar üzletemberek: Karsai Béla, a Karsai Műanyagipai vállalatcsoport tulajdonos-vezérigazgatója, Lantos Csaba, az OTP korábbi vezérigazgató-helyettese, Somody Imre, a Pharmavit korábbi tulajdonos-vezérigazgatója és Várkonyi Attila kockázatitőke-befektető. A kezdeményezéshez csatlakozott Alexander Brody, író, szerkesztő, reklámszakember, a reklám világszövetség korábbi elnöke."
Nagyrabecsülésem a díj alapítóinak, a kultúrát, tudományt megbecsülő, támogató gazdagoknak.
***
Moszkvában megnyílt a turisták számára a Nagy Iván harangtorony, majd 100 év óta - a restaurátorokon kívül - nem járt ott senki. A harangok első szintje fölött álldogálva lehet szétnézni a Kremlben. Nem sok a valószínűsége, hogy megtehetem.
***
Apa Pestre ment egy régi, főiskolai barát, Jószay Zsolt kiállításának megnyitójára. A katalógus gyönyörű, nekem a faszobrok tetszenek a legjobban: valami finom melankólia árad belőlük.(A gyermek várakozás közben versikét faragott, énekli:
Apucika gyere már,
Nórika vár rád...)
***
ÉS-t, aztán Kornis-interjút olvasok.
"A tűrhetetlen viszonyok szorításából világéletemben megpróbáltam valamiképp hazatalálni."
Hogy hazataláljak, meghallgatom az Esti dalt.
"...illúzióim voltak a magyar társadalom civilizációs fejlettségi fokával kapcsolatban. Azt képzeltem például, hogy érvekkel meg lehet győzni az embereket."
"Ami aggaszt, az, hogy az én hazám Európa többi népénél is nagyobb bajban van. Immunbeteg: védtelen minden hazugsággal szemben."
Ez az itthon. Meg ez. Is.
Újra felteszem a fülhallgatót, s elindítom Cohent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése