"... a hasonló lélekszámú Svédországban mindössze 260 önkormányzat működik, miközben nálunk csaknem 3200" - mondja Bokros. Meg annyi országgyűlési képviselő, mint anno a történelmi Magyarországon. S milyen fantasztikus hatékonysággal dolgoznak... S milyen egyenjogúak velünk, akiket képviselnek... S mennyire felül tudnak emelkedni az ellentéteken, ha önmagukról van szó... 19 évvel az első szabad választások után a tanulság a régi: a politika úri huncutság. A változás, hogy a jelzős szerkezet mindkét tagja erős eufemizmus.
"Rögzítenék, hogy az adott felsőfokú szakképzéshez, alap- és mesterképzéshez vagy doktori képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő nem lehet hosszabb, mint a képzési idő. Ha a hallgató ez alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, akkor azt költségtérítéses formában folytathatja" - hangzik egy törvényjavaslat. A HÖOK fel van háborodva. Miért is? Anno, aki évet ismételt, tandíjat fizetett. S nem mellesleg: talán szégyenkezett is. Most kreditrendszer van, az évismétlés ismeretlen fogalom. De lényegében mégis arról van szó, hogy az 5 évet 6 vagy 7 alatt fejezi be. Mert félgőzzel csinálja, mert ráér, mert közben mást csinál, mert nem való oda… (Azt meg tudom érteni, ha pénzt kell keresni, ha valaki egyetemistaként gyereket szül – az én időmben ilyenkor halasztott az ember: vagyis kihagyott egy évet, s ekkor az állam nem fizetett utána.) A HÖOK talán ne a lógósok érdekeit védje. A gyakorlatban átlátható rendszer, a minőségi oktatógárda, az elviselhető nagyságú szemináriumi csoport, urambocsá’ az ötnapos munkahét és persze a hozzáállás és megfelelő kompetenciák esetében az egyetemet öt év alatt el lehet végezni.
"Rögzítenék, hogy az adott felsőfokú szakképzéshez, alap- és mesterképzéshez vagy doktori képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő nem lehet hosszabb, mint a képzési idő. Ha a hallgató ez alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, akkor azt költségtérítéses formában folytathatja" - hangzik egy törvényjavaslat. A HÖOK fel van háborodva. Miért is? Anno, aki évet ismételt, tandíjat fizetett. S nem mellesleg: talán szégyenkezett is. Most kreditrendszer van, az évismétlés ismeretlen fogalom. De lényegében mégis arról van szó, hogy az 5 évet 6 vagy 7 alatt fejezi be. Mert félgőzzel csinálja, mert ráér, mert közben mást csinál, mert nem való oda… (Azt meg tudom érteni, ha pénzt kell keresni, ha valaki egyetemistaként gyereket szül – az én időmben ilyenkor halasztott az ember: vagyis kihagyott egy évet, s ekkor az állam nem fizetett utána.) A HÖOK talán ne a lógósok érdekeit védje. A gyakorlatban átlátható rendszer, a minőségi oktatógárda, az elviselhető nagyságú szemináriumi csoport, urambocsá’ az ötnapos munkahét és persze a hozzáállás és megfelelő kompetenciák esetében az egyetemet öt év alatt el lehet végezni.
Nekünk plusz egy-egy év ingyenes bsc és msc képzésen. Aki egy évet külföldön tölt (tanul), annak jó esetben is halasztania kell egy fél évet. De még vannak olyanok, akik szinte a végtelenségig (az előirányzott képzési idő kétszereséig) maradhatnak. Ingyen. Ha nincs tandíj (aka. képzési hozzájárulás) úgy ezt nehéz fenntartani, de ha kikopnak az ingyenélők, akkor már stabilizálódhatna minden. (Mondjuk addigra úgyis változtatni fognak valamit...) Ha valaki dolgozni akarna egyetem mellett, azt csak halasztással tudná megoldani; egy év alatt viszont nem lehet megkeresni a szükséges minimumot a következő 3/3,5 évhez. Más rendszer, na...
VálaszTörlésÉpp most van a BME-n a pótlási hét, amikor azokból a félévközis tárgyakból, amikből még nincs aláírásod, egy zh-t még pótolhatsz, illetve ezen a héten már vizsgázni is lehet (igaz, elővizsgának nevezik, bár nincs semmi különbség a hagyományos vizsgához képest.) A környékemen sok a leendő informatikus és villamosmérnök, és bizonyára véletlenül alakult így, de a velem egyidős infósok borzasztóan állnak. Van, aki ott tart, ahol egy év után kellene, azaz 2 év hátrányban vannak. És ezt a hetet elnézve, idén sem lendítenek sokat a helyzetükön.
VálaszTörlésPersze jönnek az egyre szigorodó szabályozások, az új rendszer szerint már őket is kirúgnák. Most kezd tudatosulni bennük, hogy hupsz, fizetni kell majd. És éppen ma panaszkodtam nővéremnek, hogy szívem szerint megmondanám a fiúknak, hogy ez nem neked való, ne húzd itt az időt, mert ha egy 2. féléves tárgyat nem tudsz 6. félévre megcsinálni, akkor a ráépülő további tárgyakat hogyan fogod teljesíteni? De persze ilyet nem mondhatok...
És különösen dühös leszek, ha arra gondolok, hogy ha ilyen teljesítménnyel eljutnak a diplomáig, milyen értéket is fog képviselni az a diploma? 6-7 év alatt kettesekkel végigkínlódott BSc, igaz, hogy jónevű egyetemről. És milyen tudás lesz mögötte? Szerintem nem sok.És az állam, és az illető szülei milliókat fizetnek, magasabb fizetés jár majd neki, mintha nem lenne diplomája, pedig hát őszintén szólva ez sem sokat ér...
Az egyetem mellett dolgozásról pedig: nem tudom, máshogy hogy működik, de a BME-n aki rászorul, összeszedhet havi 50-60 ezer forintot csak szociális juttatásokból, és ehhez az sem kell, hogy jól tanuljon. Ehhez jön a Bursa Hungarica illetve egyéb nem egyetemi ösztöngíjak, plusz a tanulmányi ösztöndíj, ami helyenként szintén 30-40 ezres nagyságrendű lehet. Szóval tipikusan a BME-n nem szabadna arra hivatkoznia a rengeteg elcsúszó embernek, hogy rászorultság miatt dolgozik. (A szakmai gyakorlat megint más tészta, ez mondjuk tipikus bizonyos szakokon, hogy 3. év után már nyugodtan mehetnek az iparba dolgozni, nem is rossz fizetésért, emiatt nem haladnak rendesen. De ők meg nem panaszkodhatnak, ha fizetni kell, ők megengedhetik maguknak.)
dsarosi
VálaszTörlésA bolognai rendszerre való átálláskor volt arról szó, hogy aki külföldre megy, viheti magával az itthoni "fejkvótáját". Ha a saját szakjában folytat tanulmányokat, az lenne a logikus, hogy a kinn töltött félévet itthon elfogadják, s akkor nincs halasztás. Valószínűleg nincs így, de pl. ezért érdemes lenne harcolni a HÖOK-nak. Egyébként ha vki halaszt, akkor kívül van a rendszeren, nem használja a képzésére szánt pénzt - vagyis lehet, hogy 6 év alatt végez, de ötöt fizettek neki. (Rosszul gondolom? Számomra a halasztás ezt jelenti.)
Ha munka miatt halaszt, a helyzet ugyanez. (Nem az egyetem melletti, hanem helyetti esetről beszélek. Kicsit dolgozom, kicsit tanulok, s mindezt párhuzamosan - így eltart vagy 10 évig.) De az ösztöndíjfélékkel kapcsolatban Juli számai nem azt mutatják, hogy anyagi okok miatt nyúlna a képzésre fordított idő.
Julcsi
VálaszTörlés"...szívem szerint megmondanám a fiúknak, hogy ez nem neked való, ne húzd itt az időt, mert ha egy 2. féléves tárgyat nem tudsz 6. félévre megcsinálni, akkor a ráépülő további tárgyakat hogyan fogod teljesíteni?"
Hát ez az. Ha nem képes rá, nem kell elvégezni az egyetemet. S hiba elhitetni, hogy mindenki képes rá. Vannak helyek, ahová nevetséges teljesítménnyel be lehet kerülni. Ezért pl. ha rajtam múlna, csak emelt szinttel vennék fel bármilyen felsőoktatási intézménybe bárkit. Ezt annak idején a rektorok alaposan eltolták. (S a felsőoktatás panaszkodik, hogy a középiskolás anyagot kell előbb megtanítaniuk.) Az egész rendszerben meglehetősen nagy a rendetlenség. Vicc, hogy jövőre már két! helyen megkövetelik az emelt szintet. Vicc - persze nem azért, mert kisebb teljesítmény lenne -, hogy egy nyelvvizsga majdnem kivált egy emeltet. Az emelteket (2!) megkövetelném, a nyelvvizsgát jutalmaznám.
Az ilyen-olyan ösztöndíjakat összeadva összehasonlításként: egy egyetemet végzett közalkalmazott pályája első 3 évében bruttó 129 500 Ft-ot kap, a második 3 évben az előző összegnek már az 1,05-szörösét.
ösztöndíj:
VálaszTörlés- nálunk (bme mechatronika) 5,0 ösztöndíjátlaggal lehet 13.000 szép magyar forintot kapni egy hónapban, pedig elvileg a karon mi vagyunk az elit (vagy mi...)
- a szociális ösztöndíj olyan alapon megy, hogy "tavaly se kaptál, akkor idén se fogsz"
- a többit csak kiemelkedő tanulmányi/szociális eredménnyel lehet elérni