A gyermek nézi a focimeccseket, bár ma az első félidő után elvonult átrendezni a babaházat: a franciaágyat elrakta valahová, mert most néhány hétig nem akar nagycsaládost játszani (a franciaágy 3-4 Barbie helye), most elég lesz egy kis lakás.

Apa befejezi az esti mesét, rövid, követelőző szóváltás, hogy olvasson még egy fejezetet, mert mindig a legizgalmasabb résznél hagyja abba. (Ez jó!) Lucy & Stephen Hawking "George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz" van hetek óta napirenden – apa és lánya egyaránt élvezi, de sajnos 3 nap múlva a végére érnek. A könyvet kölcsön kaptuk, a gyermek akar egy saját példányt. (Ez is jó.) Önállóan most Thury Zsuzsa A francia kislány c. regényét olvassa, délelőtt még tetszett neki, de Mafia ma elhozta a Gyula bátyóval közösen írt regényét, a borító alapján Nóra megállapította, hogy ez horror, s akkor inkább azt olvassa, mert A francia kislányban olyasmi van, amit ismer. – Talán nem kellene még, 13 éveseknek szól. Előbb olvasd el, amit már elkezdtél! – mondom. Őt nem érdekli, hogy még nincs 13. – Nem kell neked még a halálról olvasnod – mondja apa. De azt akarja. Aztán abban maradnak, hogy kettőt is lehet. Nem, a táborba nem visz könyvet, ott nincs idő olvasni, a többiek sem visznek, csak a tanárok. Holnap, míg én főzök, ő olvas két órát (ejha, eddig 50 perc volt a maximum), s utána ugyanennyit rajzol az apa gépén, mert az a gyorsabb. Közben nem szabad bemennem, mert meglepetés lesz.

Énekelek valami ideálisat – mondja –, valami karácsonyit. De elalszik, mielőtt kitalálná, hogy mit.