Szemüveges lesz a gyermek. Február elején áprilisi időpontot kaptunk a szemészetre, ezt nem akartuk kivárni, megoldottuk másként. (És most nem akarok elgondolkodni az egészségügy reformján, az adó- és járulékfizetési morálon, a különböző értelmiségi szaktudás és a piac viszonyán... Mégis ezt teszem.) Múlt szerdán kellett volna mennünk, de Nóra közben megbetegedett, így tegnapra halasztottuk a vizsgálatot. Szóval már két hete lázban ég: mi lesz, hogy lesz, számolta a napokat. Nem akartam elriasztani, hogy nem olyan nagy élmény szemüvegesnek lenni... Bár nem is katasztrófa. Piros keretet választottunk. Ma aztán elmondta az iskolában Éva néninek, a gyerekeknek...
- Igen, én is, apa is.
- Ez cilinderes lesz.
- Igen, a Balázsé is az. (Csak arra gondolok, nagyjából tudom, hogy mit jelent.)
- Igen, ez öröklődik (-het?).
És ennyiben maradunk. Nem magyarázkodom. Persze, öröklődik, végül is...
Az utóbbi időszak műveiből - vízfestékkel készült.
"Nem akartam elriasztani, hogy nem olyan nagy élmény szemüvegesnek lenni... Bár nem is katasztrófa. "
VálaszTörlésMég gyerekkoromból van egy Pöttyös-könyvem, a címe: Varázsszemüveg. Ha gondolod, szívesen kölcsönadom nektek. Nagyon aranyos. Néha-néha még most is előveszem:)