2008. október 25., szombat

Elveszett illúziók

Szünet van: későn fekszem, későn kelek. Ez utóbbit a gyermek egy darabig bírja, aztán kíméletesen elkezd ébresztgetni: beszél hozzám, maradhatok az ágyban, csak nyissam ki a szemem. Elém dug egy borítékot: magának van megcímezve, a hátoldalán pedig az áll: ezeket a Tescóban lehet kapni. Benne egy levél a Jézuskának. Vagy egy hónapja írta, ki akarta ragasztani az ajtóra, innen szokta elvinni a „Jézuska”. Akkor sikerült meggyőznöm, hogy nagyon korán van még, a Jézuska legfeljebb ádvent idején járhat erre. Azóta a könyvespolcon a telefon alatt tartja. Gitárt akar és balettos Barbie-t (a változatosság kedvéért).

- A gitár nagyon drága - mondom -, s különben is: furulyázni tanulsz. Majd ha gitározni fogsz...
- De anya! Jó lesz egy színes műanyag gitár is. Tud hangot adni...
- ?
- A Tescóban láttam.
- S minek mondod ezt nekem, ha a Jézuskától kéred?
- Ti veszitek meg. Te veszed le az ajtóról a borítékot.
- Akkor miért írsz a Jézuskának?
- Jézuska nincs. Nem tud bejönni a csukott ajtón meg ablakon...
- Az ablak a nappaliban nyitva szokott lenni.
- Persze. De nem tud repülni. Tavaly meg nyitva volt a szekrényajtó...
- ?
- Apa és én megterítünk, aztán kijövünk, és én itt vagyok veled, apa meg kiteszi a fa alá az ajándékokat. Ti veszitek meg, aztán eldugjátok a szekrénybe. Nem vagyok hülye. Már elsős korom óta tudom...

De azért jó még egy kicsit hinni benne.

2 megjegyzés:

  1. a Kicsi is tudja, de nem igazán hiszi még el, mindig mondja, hogy a Jézuska, de nem, mert ti, de lehet, hogy mégis a Jézuska... ilyenkor a legaranyosabb, kételkedik, mérlegel, megfigyel...

    VálaszTörlés
  2. Keresztanyáméknál nem rég derült ki. Mesélte, a harmadikos nagy könnyes szemmel, remegő szájjal kérdezte: "akkor, akkor, akkor nyuszi sincs, anya?" a remény hal meg utoljára... :)
    én anno sokáig nem hittem el, hogy nincs Jézuska, meg Mikulás. Nagypapám olyan ügyesen intézte, hogy újra és újra kételkednem kellett a nemlétezésükben.

    VálaszTörlés